Puszii: Gréti W. és Krisztii xx
(Natalia szemszöge)
2 hét telt el azóta amióta beneveztem Zaynt az x-factorba.Minden nap agyon gyakoroltuk a számot,hogy amikor eljön a nap és meg kell mutatnia magát a tehetségkutatóban tökéletes legyen minden.Sok próbán és sok megpróbáltatáson mentünk keresztül ebben a 2 hétben.Zayn persze mindenben számíthatott rám,de az éneklésben nem tudtam segíteni.Valljuk be nagyon pocsék hangom van.De a legjobb barátomért talán egyszer azt is bevállalom hogy énekelek.
-Natalia már csak 1 napunk van és utaznom kell Londonba.-mondta Zayn kizökkentve a gondolatok tengeréből.
-Igen már csak 1 de ezt ki kell élveznünk.Menjünk el moziba utána pedig menjünk el valamerre sétálni.-ajánlkoztam valami érdekes programmal.
-Rendben, benne vagyok...élvezzük ki ezt a napot.Hiszen ma úgy is sokat gyakoroltunk,kijár egy kis pihenés-mondta Zayn és maga után húzott
-Héé állj meg!Így nem mehetek ki az utcára,mindenki rajtam fog röhögni.-mondtam egy fintorral az arcomon.
-Natalia mindig ennyire nyávogós vagy?!Na jó sipirc fel a szobádba és öltözz fel.-mondta Zayn és leült a kanapéra.Gyorsan berobbantam a szobámba és kerestem valami kényelmes ruhát és magamra vettem.A választásom egy piros ujjatlanra és egy szürke rövid nadrágra esett.elvettem hozzá egy fehér tornacipőt és késznek nyilvánítottam magamat.Lerohantam és Zaynt sehol sem láttam.
-Zayn hol vagy?Zayn!-kiabáltam neki de semmi válasz.Na jó akkor gondolom itt hagyott vagy hazament átöltözni.De nem is szólt.Ez nem rá vall,vajon hova tűnhetett?
-Zayn jézusom de megijesztettél.-mondtam neki felháborodottan.
-Jaj ne izélj már.Tudod hogy csak poénkodok.És a te hibád túl sokáig öltöztél.De amúgy csini vagy!-vigyorgott egy hatalmasat.
-Jójó.De most menjünk mert lekéssük a filmet.-mondtam és húztam ki az ajtón.
*2 óra múlva*
(Zayn szemszöge)
-Natalia ez a film annyira jó volt.Hihetetlenül köszönöm neked ezt a mai estét.De ne felejtsd el te vagy a legjobb barátom.-mosolyodtam el és megöleltem.
-Zayn Jawadd Malik!Ezt nem kell megköszönnöd ez természetes dolog volt.És nem fogom soha se elfelejteni,mert nekem is te vagy a legjobb barátom.-mondta ő is majd egy hatalmas puszit nyomott az arcomra.
-Natalia nagyon fogsz hiányozni!De majd mindennap hívlak és beszélünk.-erőltettem egy mosolyt az arcomra.Nem akartam itt hagyni,hiszen tudtam mennyire fog majd neki fájni a hiányom.Sose volt egy gyenge lány,mert mindig erősnek mutatta magát még akkor is ha belül teljesen össze volt törve.
-Te is nagyon fogsz hiányozni.És persze hogy mindennap beszélünk ez csak alap dolog.De ne búcsúzkodjunk még elég lesz majd csak holnap reggel.-mondta és elindult.Tudtam hogy nehéz lesz neki a búcsú,hiszen emlékszem mikor meghalt az apja és a huga.Sose mutatta mennyire fáj de belül össze volt törve.Most itt hagyom, de abban reménykedek hogy itt lesz neki Emili aki nagyon jó barátnője és mellette lesz helyettem is.
(Natalia szemszöge)
Elindultam haza felé,semmi kedvem nem volt a búcsúhoz.Zayn a legjobb barátom nem tudom hogy hogyan fogom tudni elengedni.Persze ez az ő álma és nem akadályozhatom meg benne hogy valóra váltsa.Hiszen én neveztem szóval most már el kell engednem.A haza fele út csendesen telt,hiszen Zayn tudta hogy ilyenkor inkább ne szóljon.Ha búcsúzásról van szó akkor gyúlékony vagyok.(
-Zayn nem alszol ma nálunk?-törtem meg végül a csendet.
-De szívesen,de reggel akkor korán kell kelnünk hogy a csomagjaimért átmenjünk.-mondta Zayn
-Oké rendben,majd akkor reggel átszaladunk értük utána pedig nyomás a repülő.-amikor hazaértünk egyből a zuhany alá vetettem magam,hiszen a hideg víz lenyugtatott és oldotta a feszültségem.Mikor kijöttem a fürdőből láttam hogy Zayn már mély álomba szenderült.Lefeküdtem mellé és engem is hamar elnyomott az álom.
*Reggel*
-Natalia.Ébredj..nem sokára indul a gépem.-hallottam Zayn hangját.repülőgép?!Mi?!
-Zayn bocsi elaludtam,de gyorsan magamra kapok valami egyszerűt ás mehetünk is.-mondtam neki. Jaj Natalia hogy lehetsz ekkora szerencsétlen, ez Zayn egyik nagy napja te meg elalszol.Gratulálok komolyan.Gyorsan bebújtam a szekrénybe és elővettem egy szürke pamut egybe ruhát.Gyorsan magamra kaptam egy sarut és rohantam Zaynhez.
-Indulhatunk!-kapkodtam levegő után.
-Rendben van. De siessünk 20 perc múlva indul a gépem.-mondta Zayn és bevágódott a taxiba.Az autó út nem volt hosszabb 5 percnél, szerencsére közel laktunk a reptérhez.Kiszálltunk a kocsiból és elindultunk Zayn gépe felé.Mikor odaértünk Zayn felém fordul és belekezdett a mondani valójába.
-Natalia.Figyelj!Tudom hogy nehéz lesz neked az hogy itt hagylak de te neveztél be hogy kövessem az álmaim.Ha tehetném téged is magammal vinnélek de nem lehet.Sajnálom hogy itt kell hogy hagyjalak de megígérem hogy beszélünk majd mindennap és hívni is foglak minden szabad időmben.És különben is lehet hogy nem juttatnak tovább, akkor majd repülök vissza.-mondta elérzékenyülve.
-Zayn dehogy is nem tovább fogsz jutni,hidd el érzem.És igen nagyon fogsz hiányozni,de ez az álmod és most valóra váltod azzal hogy megnyered a versenyt.De most menj, 2 perc múlva indul a géped még a végén lekésed.-mondtam neki vigyorogva.
-Rendben.Sziaa Natalia!Vigyázz magadra.És ne felejtsd el: Szeretlek.-mondta majd jó szorosan megölelt.
-Tudom Zayn és én is téged, és persze te is vigyázz magadra.-mondtam és egy puszit nyomtam az arcára.
-Kérjük utasainkat, szálljanak fel a Londonba tartó repülőre. -mondta egy kellemes női hang.
Zayn-nel még utoljára hosszan megöleltük egymást és hagytam, hogy elmenjen valóra váltani az álmát. Még utoljára vissza fordult és intett egyet. Mosolyogva,épp hogy láthatóan bólintottam egyet. A szemem hirtelen megtelt könnycseppekkel, amit gyorsan letöröltem, hogy Zayn ne vegye észre hogy "sírok". Láttam, hogy felszállt a repülőre, nehezen tudtam elengedni, de én jelentkeztem helyette, el kell fogadnom, hogy el megy egy kis időre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése