FEJEZET: EGY

Sziasztok!:) Meghoztuk az első részt...
Még nagyon elképzelésünk nincsen, hogy hogyan
is kezdjünk bele, de hisz így jó elkezdeni egy blogot.:D
Az első rész talán egy kicsit laposra sikeredett, de
ezután jönnek majd csak a bonyodalmak...reméljük ez
a rész is megmozgatja a fantáziátokat, és arra késztet, hogy
tovább olvassátok a blogunkat....!

Puszi: Gréti W. Kriszti. xx



(Natalia Nereng)

-Zayn, Zayn add vissza a telefonomat!- néztem rá dühösen és elkezdtem kergetni a házban.(!!)
-Ha megfogsz vissza adom.
-Ha megfoglak, még szép hogy vissza adod!-nevettem rá, majd tovább kergettem.
Zayn az emeletről lefutott, követtem én is, és a belépő anyukámat az ajtóban, majdnem fel is löktem.
-Bocs anya.-fordultam meg, hogy tudomásul vegyem nem-e löktem fel.
Zayn ekkor ledőlt a kanapéra és lihegni kezdett mint egy kutya, annyira kifáradt.
-Most megvagy!- ugrottam rá nagy mosollyal és elvettem tőle a telefonomat, amit akkor szerzett meg, mikor hívtak.
Csak, hogy miközben kergettem jött egy üzenetem is, amit még nem is láttam, de persze Zayn már el olvasta.

"Szia Natalia . . . 20perc és ott vagyunk Joe-val és mehetünk!!:) A  telefont meg luxus felvenni?!,,


-Zayn...! Ez 18perce érkezett!-néztem rá komor arccal. Zayn megszeppenve nézett rám, majd egyszerre kitört belőlünk a nevetés.
-Na jó, én felmegyek elkészülni.-néztem rá, majd felsiettem a szobámba.
Kiválasztottam egy lila csőnadrágot, hozzá egy fekete-fehér csíkos pólót, amin egy meggy volt. Felkaptam a karkötőimet, majd kifestettem a szemem és lesiettem.

 Mikorra leértem Emili már ott volt Joe-val, az öccsével.
Elindultunk a cukrászdába, mikor odaértünk Emilivel, és Joe-val leültünk egy asztalhoz és vártuk hogy Zayn meghozza a rendelésünket.  
-Köszi.-vettem el tőle a koktélomat, ami alkohol mentes volt.
Már majdnem megittuk a koktélt, amikor a koktélom tartalma a ruhámon landolt...
-Úúúúúú Natalia sajnálom.- szomorodott el Joe, hisz akkor ömlött rám, mikor elkezdett "ugrándozni" unalmában. Hát meglett az eredménye....
-Köszi.- vettem el a zsepit Emilitől.
-Sajnálom Natalia.- ismételgette Joe magát egyfolytában.
-Semmi gond.-néztem rá, még mindig a foltot törölgetve.
Még elmentünk a parkba sétálni, közben megszáradt a folt is a pólómon.
Séta után külön váltunk, csak Zayn jött velem, mert ő is arra lakik amerre én.
Mikor hazaértünk elköszöntünk egymástól.
-Anya!- kiabáltam, de válasz nem érkezett. - de jó egyedül vagyok itthon - mondtam magamban.
Csináltam magamnak egy kis Popcorn-t és felvittem magamnak a szobámba. Benyomtam a laptopot és a TV-t is, hogy szóljon valami háttér zaj.
Bejelentkeztem Twittere és láttam, hogy mindenki valamilyen X-factor -ról beszél. Először nem értettem, hogy miről van szó, de nemsokkal később már én is tájékozottabb voltam, hisz a TV-ben megjelent egy reklám.

"Ha jó a hangod vagy esetleg azt gondolod barátodról/barátnődről ,akkor ne tétlenkedj hanem jelentkezz a *********** telefonszámon vagy a www.x-factor.com/jelentkezes oldalon. Mindenkit szívesen várunk és kíváncsian, hogy ki lesz az országunk következő "hangja". 


-Az oké, hogy nekem nincs jó hangom, de Zayn-nek az van.-gondolkodtam hangosan. Végül felmentem a megadott címre, és beírtam mindent amit kellett. Csak az volt a nagy kérdés, hogy hogyan is fogom ezt Zayn-nek elmagyarázni. De remélem legalább meg próbálkozik vele a kedvemért.
Már majdnem éjfélre járt amikor elmentem letusolni. Csak, hogy mikor elmentem, elfelejtettem, hogy lekapcsoltam a lámpát a szobámba és tiszta sötétség volt. Mikor végeztem felkaptam egy rövidnadrágot és egy pólót, majd mikor mentem volna lefeküdni, véletlen belerúgtam az ágyam sarkába. Végül fájdalmasan feküdtem le az este.